Jó olvasást!
A teremben csend volt.
Senki se szólalt meg.
- Nekem ez semmi. Úgy
is minden megy- jelentette ki Sierra és visszatért csépelni a bábuját.
- “A természet
gyilkosabb lehet, mint egy tőr”- idézte Penny az edző szavait.
-Ezt hogy érted?-
kérdezte Alex.
- Sierra egész kiképzés
alatt, csak a fegyvereket használta- magyarázta- ergo valószínűleg nem ért a csapdakészítéshez,
a növények megkülönböztetéséhez és még sorolhatnám.
- De mivel önként
jelentkezett szerintem ezekhez is ért- vetette fel Zoe.
- Szerintem pedig
menjünk a fegyverekhez,mert még a felét a kezünkbe se fogtuk- vetettem fel.
Ezzel mindenki
egyetértett
A szigonyokkal
kezdtük, amihez Alex elég jól ért. Megmutatta, hogy hogyan kell bánni vele,
majd ránk nézett olyan “ na mi lesz már?” stílusban.
Eldobtam a szigonyt,
ami elrepült a céltábla felett.
-Kicsit kisebb
lendülettel- tanácsolta az “edző”.
-Megpróbáltam, ahogy
mondta. De a céltábla előtt beleállt a padlóba.
- Ennél picit nagyobbal-
tört ki Alexből a nevetés.
- Mondhatom nagyon
vicces- csattantam fel és elhajítottam a szigonyt. Egyenesen a bábu szívébe
állt. Alex hirtelen abbahagyta a nevetést és csodálkozva nézett rám.
- Ez szép volt- mondta
és a lányok is elismerően mosolyogtak.
- Csak véletlen volt-
vontam vállat.
- Akkor próbáld meg
még egyszer.
Megpróbáltam és megint
beletalált.
- Még, hogy véletlen volt-
forgatta a szemét.
Fél óra múlva már az
étkezőben ültünk és vártuk, hogy egy monoton hang beszólítsa a következőt. A
harmadik körzet egyik kiválasztottját.
Ekkor Sierra lépett ki
vigyorogva. Vetett ránk egy megvető pillantást és kisétált a teremből.
Utálom ezt a lányt.
Újabb idegtépő percek
következtek. Ekkor a hang újra megszólalt:
- Alex Odair, 4.körzet
- Ügyesen- mondtam az
ikremmel egyszerre, és Penny feltartott hüvelykujjal jelezte, hogy minden
rendben lesz.
Pár perc múlva kijött
és Pennyt szólították. Neki is sok szerencsét kívántunk, majd bement az ajtón.
- Hogy sikerült?- kérdeztem
- Remélem jól- mondta
és elindult kifelé- majd az interjún találkozunk.
Tényleg! Az interjú!
Teljesen kiment a fejemből.
Amikor már Zoe-n és
rajtam kívül senki se volt a teremben megszólalt a női hang:
- Chloe Tomlinson,
12.körzet.
Idegesen felálltam és
elindultam az ajtó felé.
- Sok szerencsét!-
mondta Zoe, mire én csak bólintottam.
Minden tagom remegett
és azt hittem ott helyben elájulok. Nyugi Chloe! Higgadj le.
Vettem egy nagy
levegőt és besétáltam a terembe. Ott volt Plutrach Heavensbee,a főjátékmester,
aki hűvösen rám nézett, majd kijelentette.
- Miss. Tomlinson.
Mutasson be valamit a szigonyokkal.
A szigonyokkal.
Remélem most is menni fog. De valami mást kell…valami…megvan!
Négy gyakorlóbábut
állítottam szorosan egymás mellé, majd megfogtam négy szigonyt. Csak váljon be.
Az egyik szigonyt
elhajítottam és beleállt az első bábu bokájába. Remek. Utána a második bábú
combjára céloztam. Az is megvolt. A harmadik bábúnak a szigony a hasába
fúródott, a negyediknek a fejébe ment.
Istenem, csak most ne
bénázzam el.
Felálltam az első
szigonyra, aztán a másodikra, végül a harmadikra. Csak bírjon ki! A jobb
lábamat felraktam a negyedik “lépcsőfokra”. És kibírt!
- Még mutasson
valamit- mondta a főjátékmester
- Mégis
mit?-csattantam fel- énekeljek?
Erre a Játékmesterek
nagyot néztek
- Hallgatás beleegyezés- vontam vállat- és énekelni kezdtem
Szép csillagos az Ég
Elcsendesült a rét
Ezüstös fényét hinti
ránk a holdsugár.
Már fújdogál a szél
Egy tücsök hangja kél
Lágy puha fészkén
elszunnyad a kismadár.
Bérceken túl a
völgyben lenn
A fényes napkorong is
elpihen
Hát aludj gyermekem
Álmodj csak csendesen
A tó tükrén, az erdő
mélyén csend honol.
Csak hunyd le két
szemed
Hisz ágyacskád felett
Itt van mamácskád
S dúdolgatva így
dalol:
Reggelre új nap virrad
rád
majd játszol
kergetősdit, bújócskát.
Hát aludj kedvesem,
álmodj csak csendesen.
Itt van mamácskád
S dúdolgatva így
dalol:
...a tó tükrén az erdő
mélyén
csend honol...
Ez volt kiskoromban a
kedvenc dalom, amit mindig anya énekelt nekem. Az otthon gondolatától
elszomorodtam.
- Remélem tetszett a
dal- vigyorodtam el és leugrottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése