Írói utószó

Sziasztok :)
Hú. Nagyon nehéz megszólalni most, hogy így befejeztem.
Először is leszögeném, hogy mit köszönhetek nektek <3
- 5 feliratkozó
- Több mint 2000 oldalmegjelenítés
- Több mint 30 komment
- 2 díj
Elég sokat jelentett nekem ez a blog... ez volt az első írásom amit a legjobb barátnőmön kívűl más is látott. Ő bíztatott arra, hogy kirakjam és ő is volt az első feliratkozóm. (Ezúton is köszönöm neki <3)
Az első 6 rész brutálisan vacak lett. Egyszerűen nem hittem el, hogy van akinek tetszik, még az első díjamnál sem. Egyszer majdnem abba is hagytam. Aztán valahonnan jött egy isteni szikra (vagy valami ilyesmi) és tovább folytattam az írást újult erővel. Na, ott kezdett brutálisan megemelkedni az olvasottság száma. Ritka volt egy olyan rész ahova nem érkezett komment. Régebben örömtáncot jártam ha egy nap 10 fölé esett a látogatottság, most már az a ritka ha 30 alatt van. Ezt nem győzöm eléggé megköszönni nektek.
És hogy mi lesz a blog sorsa? Természetesen folytatom.
Ezért kellet itt lezárnom a történetet, hogy hagyjak magamnak egy kis gondolkodási időt, hogy összeálljon a kép a második részről.
Viszont csak a szóbelik után tudok jönni, mert nem akarok minden bejegyzést azzal kezdeni, hogy "Sziasztok :) újra itt egy résszel. Bocsánat, hogy ilyen soká hoztam, csak tanulnom kellett a szóbelire"
Szóval rövidesen itt lesz a második rész :) addig is:
Millió puszi: Sarah